Mit tehetünk, ha az adós cég nem fizet? 

Minden hitelező rémálma, hogy gazdasági társaság adósa egyszerűen eltűnik, megszűnik, tartozása teljes vagy részleges hátrahagyása mellett. Ilyenkor sem kell azonban végleg búcsút mondani a követelésünknek. Ugyan sokan gondolnánk, hogy a társaság, mint elkülönült entitás tartozásaiért csak a társaság tartozik helytállással, azonban a jogalkotó egy igen szűk körben lehetőséget biztosít arra, hogy a társaság vezetői felelőssége, és helytállási kötelezettsége is megállapítható legyen. Ennek főbb szabályait ismerteti dr. Nedeczky Katalin, az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédje.

A csődtörvény milyen felelősségi szabályokat tartalmaz a gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselőinek a felszámolási eljárással kapcsolatban?

A Csődtörvény (Cstv.) lehetőséget biztosít arra, hogy a hitelezők ne csak az adós gazdasági társasággal szemben érvényesíthessék követelésüket, hanem emellett az adós vezetői ellen is felléphessenek. A Cstv. vonatkozó rendelkezései szerint a felszámolási eljárás alatt a hitelezők keresettel kérhetik a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben a gazdálkodó szervezet vezetői voltak, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból hiúsulhatott meg. E körben hitelezői érdekeket figyelmen kívül hagyó tevékenységnek minősül, ha a vezető elmulasztotta a környezetkárosodás megelőzésére, a környezetkárosítás abbahagyására, illetve a kármentesítésre vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségeit, és ennek következtében a hitelezők követelésének kielégítése teljes mértékben meghiúsulhat.

A megállapítási kereset elkészítése során milyen rendelkezésekre érdemes figyelemmel lenni?

A megállapítási kereset érdemi részében a hitelezőnek meg kell jelölnie a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet kezdő időpontját, a hitelezői érdekeket sértő magatartásokat, a vezetők magatartása, illetve a hitelezői igények kielégítetlensége közötti okozati összefüggést, azt az összeget, amely erejéig a felelősség megállapítását kéri a hitelező, illetve a tényállításokat alátámasztó bizonyítékokat, és bizonyítási indítványokat.

A bíróság részére benyújtandó, megállapításra irányuló keresetnek tartalmaznia kell a vezető összegszerűen meghatározott mértékű felelősségének megállapítására irányuló kérelmet. E körben kiemelendő, hogy nem elégséges az adott hitelező követelésének összegét megjelölni, a vezető felelősségének teljes, maximális összege kell, hogy meghatározásra kerüljön. Enélkül ugyanis a marasztalási per során valamennyi, a később indítandó marasztalási perben részt vevő hitelező között csupán a megállapítási keresetet benyújtó hitelező követelésének összege kerülhetne felosztásra.

Ugyancsak érdemes figyelemmel lenni arra, hogy a megállapítási keresetben a hitelező vagyoni biztosíték iránti kérelmet is előterjesszen. A vagyoni biztosíték nyújtására a vezető tisztségviselő a felelősség megállapításához szükséges törvényi tényállási elemek valószínűsítése esetén kötelezhető. A biztosíték formája csak a bíróság gazdasági hivatalának letéti számlájára befizetendő pénzösszeg lehet.

Milyen esetben mentesülhet a felelősség alól a vezető?

A gyakorlatból úgy látszik, hogy a vezető csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha 

• bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem vállalt az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, illetve az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében, illetve
• amennyiben a vezető a Cstv.-ben meghatározott (adatszolgáltatási és tájékoztatási) kötelezettségét nem teljesíti, úgy a bizonyítási teher megfordul, és nem a hitelezőnek, hanem a vezetőnek kell bizonyítania, hogy a vezetői tisztségének időtartama alatt nem következett be fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy ha ilyen körülmény fennállt, akkor a vezetési feladatai ellátása során a hitelezők érdekeit is figyelembe vette.

Annak érdekében azonban, hogy az adós volt vezetője ellen megindítható legyen a végrehajtási eljárás, tehát a volt vezető felé kikényszeríthető követelésünk legyen, nem elég a fentiekben részletezett megállapítási per megindítása, és hitelezők számára kedvező ítélettel történő befejezése, hanem szükséges a volt vezetők ellen marasztalási per sikeres lefolyatása is.

Tehát akkor összesen két, egymástól elkülönülő eljárásban érvényesíthető a volt vezető ellen a hitelezői követelés?

Így van. Az elsőként lefolytatandó megállapítási kereset (a felszámolási eljárás alatt) során, a hitelező kéri a volt vezetők felelősségének megállapítását (a felelősség összegszerűségének pontos megjelölésével), majd a felszámolási eljárás befejezését követően megindítható marasztalási keresetben (a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül) a hitelező kéri a bíróságtól, hogy a jogerősen megállapított felelősség alapján kötelezze az adós volt vezetőjét a követelés kiegyenlítésére.

Mi okból nem lehet mindezt egyazon eljárás keretében érvényesíteni? 

A jogalkotói szándék az eljárások kettéválasztása kapcsán az volt, hogy a marasztalási keresetek megindítására csak azt követően kerüljön sor, ha a felszámolás már lezárult, ugyanis csak ezt követően mérhető fel ténylegesen, hogy a hitelezői követelés megtérült-e, és ha igen, úgy milyen mértékben.